A kezek evangéliuma
Diakóniai munkatársak találkozója a Déli Egyházkerületben
Első ízben rendezett diakóniai munkatársak számára egész napos találkozót a Déli Egyházkerület. Több mint hatvanan gyülekeztek össze 2009. május 16-án a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség imaházában. Lázár Zsolt igazgató lelkész nyitóáhítatát követően Gáncs Péter püspök köszöntötte a szeretetszolgálatban dolgozó és a kerület különböző pontjairól érkezett munkatársakat.
A lelkészi vezető szavaiból kiderült: régi hiányt szeretne pótolni a kerület azzal, hogy a diakónia területén dolgozók számára rendez találkozót. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül a hirdetett és a befogadott evangéliumnak az a gyümölcse, amely mint „kezek evangéliuma” válik megtapasztalhatóvá segítő szolgálatként az egyházmegyékben működő intézményekben és az egyes gyülekezetekben.
A nap délelőttjén a résztvevők először Smidéliusz András előadását hallgatták meg. A püspöki titkár bibliatanulmányában arra a kérdésre kereste a választ Mt 25,31–46 és Lk 10,25–41 alapján, hogy vajon mitől lesz a szociális munka keresztyén szeretetszolgálattá. A segítő és a segített kapcsolata – melyről a szociális munkával összefüggésben beszélhetünk – a keresztyén szeretetszolgálat értelmében háromszöggé bővül. Ennek három csúcsán Krisztus, illetve az ő szeretetére egyaránt rászoruló segítő és segítséget váró ember helyezkedik el – hangsúlyozta az előadó.
A gondolatébresztő után – a nap témájához, illetve a Sztehlo-évhez kapcsolódva – Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes beszélgetett D. Keveházi László nyugalmazott evangélikus lelkésszel, egyháztörténésszel, a valamikori gyermekváros, Gaudiopolis első miniszterelnökével. A dialógus során az egész életét mindig másokért áldozó, ugyanakkor „beskatulyázhatatlan” Sztehlo Gábor alakja bontakozott ki a hallgatóság előtt.
A délutáni csoportmunka és az azt kiértékelő-összefoglaló fórum tovább mélyítette az addig elhangzottakat.
Az oldott hangulatú programot követően a Szarvas-Ótemplomi Szeretetotthon lakóival találkozhattak az ottmaradók, majd – mintegy záróakkordként – az otthon udvarán került sor ünnepélyes májusfaállításra. A fa ágaira azok a kártyák kerültek, melyekre előzőleg diakóniai szolgálatukkal kapcsolatos gondolataikat írták fel a résztvevők.
Megjelent: Evangélikus Élet, 74. évfolyam 21. szám – 2009. május 24. 4. o.