Szabadság 3
2026.10.14.
„Fényözön árad az igazra, és öröm a tiszta szívűekre.” (Zsolt 97,11)
„Hanem ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg, és boldog leszel, mert nincs miből viszonozniuk.” (Lk 14,13–14a)
Az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvben számol be Lukács arról, hogy amikor Pál apostol Milétoszban elbúcsúzik az efezusi vénektől, többek között emlékezteti őket az erőtlenekről való gondoskodásra is. Ezzel kapcsolatban felidézi az Úr Jézus szavait: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel 20,35b) Nem csak az az érdekessége ennek az igének, hogy általánosan elterjedt közmondás formájában is ismert, hanem az is, hogy az evangéliumokban Jézusnak ilyen mondatával nem találkozunk. Bizonyíték ez arra, hogy az első keresztyén gyülekezetek jóval több jézusi kijelentést ismertek, mint amennyit végül az evangéliumok írásban rögzítettek. Mégsem mondhatjuk, hogy az apostol által idézett mondat idegen volna Jézus tanításától. Éppen ellenkezőleg: tökéletesen illeszkedik az Úr által tanított és képviselt életszemléletbe. Többek között éppen mai evangéliumi igénk mutat rokonságot az előbbivel, és világít rá arra, hogy Jézus szerint mennyire fontos az elesettek segítése, a róluk való önzetlen gondoskodás.
Nem a kényszeredett, többnyire csupán a fölöslegről lemondani képes jótékonykodásra kapunk ma bátorítást, hanem a tiszta szívből, viszonzást és egyéb járulékos előnyöket nem igénylő, áldozatkész szeretetszolgálatra. Igazi öröm és boldogság forrása lehet ez ma is a számunkra.
Amim csak van, mindent tőled kaptam, Uram. Semmivel sem tudom meghálálni ajándékaidat. De kérlek, formálj engem tiszta szívű, önzetlen gyermekeddé, hogy viszonzást és köszönetet nem várva, örömmel tudjak segíteni én is másokon. Ámen.
Megjelent: Szabadság. Lelki útravaló az év minden napjára. Szerk.: Galambos Ádám. MEE Gyülekezeti és Missziói Osztály, Luther Kiadó, Budapest, 2025. 420–421. o.